Popis obrázku
Cikk
publikum-znak-bck.svg
publikum-znak.svg
newsletter-bck-znak.svg
Vissza a cikkek listájához

Savas vs. lúgos - mítosz vagy valóság?

Az utóbbi években a „túlsavasodott szervezet” fogalma a táplálkozási viták egyik leggyakoribb témájává vált. Az internet tele van tanácsokkal arról, hogyan lehet a testet „lúgosítani”, mely élelmiszerek „lúgosítanak” és melyek „savasítanak”. Sokan abban a hitben élnek, hogy a fáradtság, az ízületi fájdalmak vagy a gyomorégés a szervezet általános túlsavasodásával függ össze.

A valóság azonban más.

Mit befolyásolnak valójában az élelmiszerek

Az élelmiszerek metabolizációja során úgynevezett anyagcsere-hamu keletkezik, amely vagy savképző, vagy lúgképző. A döntő tényező az ásványianyag-tartalom – savképző hatású különösen a foszfor és a kén, míg lúgképző hatású a kalcium, magnézium, kálium.

Általánosságban elmondható:

  • savképző → állati eredetű élelmiszerek, gabonafélék, a legtöbb sajt
  • lúgképző → gyümölcsök, zöldségek, burgonya, gyógynövények
  • inkább semleges → zsírok, olajok, keményítők
  • erősen savképző → finomított cukor és erősen iparilag feldolgozott élelmiszerek

Fontos azonban megérteni egy lényeges dolgot:

Az íznek semmi köze a hatásmechanizmushoz.

A citrom íze savanyú, de a szervezetben lúgképző hatású. A hús íze nem savanyú, de anyagcsere szempontjából savképző.

Befolyásolja az élelmiszer a testünk pH-értékét?

Rövid válasz: nem.

Az élelmiszerek csak a vizelet pH-értékét befolyásolhatják, a vér vagy a belső környezet pH-értékét nem. A szervezet a vér pH-értékét rendkívül szűk tartományban, 7,35–7,45 között tartja, ami a túlélés feltétele.

Ha a pH jelentősebben eltérne ettől, az életveszélyes állapotot, tipikusan acidózist vagy alkalózist jelentene, amely azonnali orvosi ellátást igényel.

A pH stabilitását biztosítja:

  • pufferrendszer
  • tüdő
  • vesék

Ez az oka annak, hogy a „szervezet diétával történő savtalanítása” gondolatának nincs biológiai alapja.

Miért mondja akkor olyan sok ember, hogy a szervezete elsavasodott?

Gyakran előfordul a fogalmak összecserélése.

Az emberek a „szervezet elsavasodását” teljesen más panaszokra használják – leggyakrabban gyomorégésre, refluxra, vagy a gyomor területén érzett nehézségre és forróságra.

A hagyományos kínai orvoslás szemszögéből a gyomorégés leggyakrabban a gyomorban lévő forróság képe.

Tehát nem a szervezet elsavasodása, hanem:

  • a forróság többlete
  • az étel pangása
  • a Lép és a gyomorenergia gyengesége
  • túlzott stressz

Ilyen esetben szükséges:

  • lehűteni és megnyugtatni a Gyomrot
  • elhagyni a forró, csípős, égető ételeket
  • korlátozni az alkoholt, a kávét és a sült ételeket
  • javítani az étkezési renden (meleg reggeli, lassú evés, kisebb adagok)

Mi a következtetés tehát?

  • A szervezet elsavasodása egy népszerű mítosz.
  • Az élelmiszerek nem változtatják meg a vér pH-ját, csak a vizelet pH-ját.
  • A szervezet homeosztázisa szigorúan ellenőrzi a pH-funkciót.
  • Az „elsavasodásnak” nevezett valódi problémák leggyakrabban a következők:

- reflux
- gyomorégés
- stressz és nem megfelelő táplálkozás
- pihenés hiánya

Hogyan juthatunk ki ebből a káoszból – gyakorlati ajánlások

  • Együnk kevesebb ipari feldolgozású élelmiszert és finomított cukrot.
  • Részesítsük előnyben a gyümölcsöket, zöldségeket, minőségi fehérjéket és a meleg ételeket.
  • Ne keressük az egészséget szélsőséges diétákban és az ételtől való félelemben.
  • Kövessük az egyensúly (a Közép Útja) elvét.

Összefoglalás

Az élelmiszerek savassága és lúgossága hasznos fogalom a táplálkozásban való tájékozódáshoz, de nem a szervezet egészségének mércéje.

Az egészségről az általános életmód dönt – étrend, alvás, mozgás, psziché és kapcsolatok –, nem pedig a citrom vagy a spenót pH-értéke.

Fedezze fel a
Enciklopédia további részeit

 

További cikkek, videók 

és podcastok