Enciklopédia
encyklopedie-bg.svg
encyklopedie.svg

Ez a gabonaféle egykor a cseh földek fő terménye volt. Nevét az ősi szlávoktól kapta, a „žíti” (élni) szóból. A rozs és a zab az egyetlen európai eredetű gabonafélék, mivel a többi fajta többnyire Ázsiából került hozzánk.

Az összes gabona közül ez tartalmazza a legtöbb B-vitamint, 11% fehérjét, 72% szénhidrátot és körülbelül 1,3% zsírt. A rozslisztből (finomlisztből) régebben nemcsak kenyeret készítettek, hanem kalácsokat és süteményeket is sütöttek belőle. Kávét (melta) is gyártottak belőle. Csak a divatos búza kezdte fokozatosan kiszorítani a perifériára.

A rozs tartalmaz glutént, de kevesebbet, mint a búza.

Semleges természetű, édes és keserű ízű. Támogatja az immunitást, vízhajtó hatású, és segít a visszatartott folyadékok kiürítésében. A rozs főzete alkalmas ödémák esetén vagy fogyókúrák kiegészítőjeként.