A szilva termése a Kaukázusból származik, ahonnan az egész világon elterjedt. Az egyik legrégebbi szilvamagot a Római Birodalom korából származó ásatások során találták meg.
Hozzánk IV. Károly hozta be a szilvafát Franciaországból. A gyümölcsöt szárították, párolták, édes ételekhez használták, és lekvárt főztek belőle süteményekhez.
Magas a víztartalmuk (körülbelül 80%), szerves savakat, cserzőanyagokat, ásványi anyagok közül pedig nátriumot, káliumot, foszfort, kalciumot, magnéziumot és vasat, valamint B1-, B2-, C-vitamint és A-provitamint tartalmaznak.
Optimalizálják a szénhidrát-anyagcserét, támogatják a koncentrációt, tisztítják a beleket, segítenek székrekedés esetén, valamint erősítik a szívet és az immunrendszert.
A szilva íze édestől a savanyúig terjed, jellege semlegestől a melegig. Tisztítja a máj hőségét, támogatja a folyadékképződést és vizelethajtó hatású.

A gombák jellemzői és hatásai a hagyományos kínai orvoslás szerint

A gyógynövénykeverékek leírása, hatásaik a kínai orvoslás szerint és főbb felhasználási területeik

Étrend-ajánlások, beleértve az egyes élelmiszereket konkrét minták esetén

A gyógynövények jellemzői és hatásai a hagyományos kínai orvoslás szerint

Az élelmiszerek jellemzői és hatásuk az egyes szervekre

Gyógynövények és gombák felosztása az egyes betegségek szerint