A kínai libatop a disznóparéjfélék családjából származik, Latin-Amerikában gabonaként használják. Eredetileg az Andok hegységből, Bolíviából, Peruból és Chiléből származik, ahol már 5000 évvel ezelőtt is ismerték. Az ősi inkák nyelvén az „anyamag” nevet viselte. A gyarmatosítással eltűnt, és csak a múlt század 70-es éveiben kezdték el újra termeszteni, nemcsak Dél-Amerikában, hanem Európában is, főként az egészséges táplálkozás és a vegán étrendben való felhasználása miatt. Leveleit különféle salátákhoz fogyasztják, lisztet őrölnek belőle, amelyet búzaliszttel vagy kukoricaliszttel kevernek, és kenyeret vagy kekszet készítenek belőle. Az egész szemből kását főznek, levesbetétként használják, és pálinkát is készítenek belőle.
A magok kiváló forrásai a B-vitaminoknak, a béta-karotinnak, a C-vitaminnak, 60% keményítőt, 23% esszenciális fehérjét, 5% szénhidrátot és körülbelül 9% zsírt tartalmaznak. Alacsony glikémiás indexének köszönhetően megfelelő élelmiszer cukorbetegek számára. Nagyon magas fehérjetartalma miatt a vegetáriánusok és vegánok étrendjének elválaszthatatlan része.
Nem tartalmaz glutént.
Semleges természetű és keserű ízű, támogatja a szív és a vékonybél működését.

A gombák jellemzői és hatásai a hagyományos kínai orvoslás szerint

A gyógynövénykeverékek leírása, hatásaik a kínai orvoslás szerint és főbb felhasználási területeik

Étrend-ajánlások, beleértve az egyes élelmiszereket konkrét minták esetén

A gyógynövények jellemzői és hatásai a hagyományos kínai orvoslás szerint

Az élelmiszerek jellemzői és hatásuk az egyes szervekre

Gyógynövények és gombák felosztása az egyes betegségek szerint