Enciklopédia
encyklopedie-bg.svg
encyklopedie.svg

Európába a 12. század körül került a Himalája déli részéről. Hozzánk valószínűleg a 14. és 15. század fordulóján érkezett keletről, nevét pedig a pogány hódítóknak köszönheti.

Nagyon tápláló, 11% fehérjét, 3% zsírt és körülbelül 55% szénhidrátot tartalmaz. Gazdag B1-, B2-, E- és C-vitaminban, valamint cinkben, rézben, szelénben és magnéziumban. Levesbetétként, karácsonyi vagy egyéb süteményekhez használják. A tésztákhoz a zabpehelyliszthez hasonlóan legfeljebb 1/3 arányban ajánlott adagolni.

Nem tartalmaz glutént.

Hűsítő hatású, íze édes és sós. Eloszlatja a nedvességet, nedvesít és oldja a nyálkát.

Kiváló érrendszeri és szív- és érrendszeri betegségek esetén, rutint tartalmaz, amely pozitív hatással van az erekre, és támogatja a koleszterinszint csökkentését. Bármilyen diétához alkalmas, azok számára is, akik a felesleges kilókkal küzdenek. Hányinger és ételstagnálás esetén alkalmazzák. Megkönnyíti a bélműködést, kezeli a lerakódásokat. A téli időszakban ne felejtse el fahéjjal, sós formában pedig kurkumával vagy sáfránnyal kiegészíteni, hogy semlegesítse hűsítő hatását.

A hajdinának is több fajtája létezik, a fehértől a barnáig. Minél sötétebb a hajdina, annál természetesebb módon melegebb a hatása. Ma már tésztát is készítenek belőle, amely speciális üzletekben vásárolható meg.