A bors Indiából származik, és Nagy Sándor hozta be Európába. Hosszú ideig nagyon ritka és drága volt. A bors termését a különböző érési szakaszokban szüretelik és különböző módon dolgozzák fel. A fekete bors fermentált éretlen bogyó, a fehér bors a teljesen érett bogyók vörös héjától megtisztított magja, a zöld bors pedig gyorsan szárított éretlen bogyó.

A bors belép a gyomor és a vastagbél meridiánjába. Melegíti az alhasat, alkalmas ételhalmozódás vagy pangás esetén. Chili fűszerrel kombinálva égeti a testnedveket.

Fekete bors

a kömény mellett az egyik leggyakrabban használt fűszer. Gyakorlatilag mindenhol használják, egészben és őrölve is.

Ez a bors csípős ízű és meleg természetű.

Zöld bors

valójában friss bors, amelyet sós vagy ecetes oldatban tesznek el.

Ez a bors csípős és keserű ízű, valamint meleg természetű.

Fehér bors

finomabb ízű és intenzívebb illatú, annak köszönhetően, hogy eltávolították a felső héját, amely piperint és gyantát tartalmaz.

Ez a bors enyhén csípős, meleg vagy frissítő természetű.

Hosszú bors

a fekete borssal együtt érkezett Európába, de valamikor a 18. század vége felé megszűnt iránta az érdeklődés. Indiában, Malajziában vagy Indonéziában azonban előnyben részesítik a fekete borssal szemben. Az ókori görögök és rómaiak is nagyra értékelték, többet fizettek érte, mint a fekete borsért.

Ez a bors csípős ízű és meleg természetű.

Etióp – egyiptomi bors

szárazon szintén fekete, az etióp borscserjéből származik, és származási helyén fűszerként használják.

Ez a bors csípős ízű és meleg természetű.

Cayenne-i bors

spanyol borsnak is nevezik – paprika, amellyel az európaiak Kolumbusz expedíciója során találkoztak. Hüvelyes termés, 2 cm hosszú, ma Brazíliában, Kolumbiában, Mexikóban, Indiában, Kínában, Japánban, Vietnámban és Afrikában termesztik.

Ez a bors csípős ízű és forró természetű.

Kubebabors

ismert volt az indiai gyógyászatban, a 12. században került Európába Genován és Velencén keresztül, és évszázadokon át nagyra becsült fűszer volt. Kámfor illatú és nagyon pikáns ízű. Nálunk nem használják. Főleg likőrök gyártásához használják.

Ez a bors csípős és keserű ízű, valamint forró természetű.

Betelbors

Kelet-Indiából és Indonéziából származik. A termése hasonló a fekete borshoz, a lédús leveleket pedig a bennszülöttek bételdióval és mésszel összegöngyölve rágják.

Ez a bors csípős és keserű ízű, valamint meleg természetű.

Vörös – japán bors

Vad cserje, amely Japánban, Koreában, Kínában, Indonéziában és Vietnámban nő. A termés kellemes illatú és a borsra emlékeztető pikáns ízű. Nagyon népszerű a kínai konyhában.

Ez a bors csípős és édes ízű, valamint meleg vagy frissítő természetű.

Keskenylevelű bors

Matico borsnak is nevezik. Dél- és Észak-Amerika őserdeiből származik. A fürtökben növő apró fekete terméseket fűszerként használják. A matico leveleit vérzéscsillapítóként alkalmazzák.

Ez a bors keserű ízű és frissítő természetű.