Enciklopédia
encyklopedie-bg.svg
encyklopedie.svg

A kukorica a búza és a rizs után a világ leggyakrabban termesztett gabonaféléje. Ősi növény, amely Mexikóból származik. Régészeti leletek alapján bizonyítható, hogy már 7 000–10 000 évvel ezelőtt is termesztették. Európába a 16.–17. században került, ahol fontos növénnyé vált, amely igénytelenségének köszönhetően segített az éhínségek leküzdésében. Kenyeret, lepényeket (tortillákat) sütnek belőle, valamint puliszkát és polentát készítenek belőle.

A kukorica a génmanipuláció áldozatává vált. Az EU-ban egyetlen génmódosított kukoricafajta engedélyezett, a Monsanto cég MON 810-es változata. Ebbe Bt-toxint (a rovarokat elpusztító méreg) ültettek be. Hat EU-tagállamban a génmanipulált kukorica termesztése tilos. Ezek közé az országok közé tartozik Magyarország, Luxemburg, Németország, Ausztria, Görögország és Franciaország.

Magasabb a glikémiás indexe.

A kukorica nem tartalmaz glutént.

Semleges természetű és édes ízű. Tonizálja a veséket, harmonizálja a gyomrot. Alkalmas emésztési zavarok, hasmenés, impotencia és ödémák esetén. Vizelethajtó hatású.