Otthona Dél-Oroszország és a Földközi-tenger vidéke. Innen fokozatosan terjedt el Európában, és a kezdetektől fogva gyógyászati célokra is használták. A torma a mi kultúrnövényünk, amelyet már a középkorban is termesztettek és exportáltak a környező országokba. Gyönyörű dísznövény is, hiszen amikor kivirágzik, csodálatos fehér virágokkal teli fejet alkot. A konyhában és a gyógyászatban kizárólag a gyökerét használják. Serkenti a gyomor és a belek működését, oldja a gyomorgörcsöket, emeli a vérnyomást, tisztítja a vért, vizelethajtó hatású, és kiváló a felső légutak regenerációjára, nagyon jól tisztítja a tüdőt a nyálkától. Vírusellenes és antibakteriális hatással rendelkezik.

A tormaszeszt fejfájás esetén használták, a halántékot dörzsölték be vele, a tormapakolásokat pedig hát- és izomfájdalmak esetén alkalmazták.

A torma nagy mennyiségben tartalmaz C-vitamint, A-provitamint, vasat, káliumot, magnéziumot, kalciumot és foszfort, valamint nagy mennyiségű antibakteriális és fitoncid anyagot.

A tüdő és a vastagbél meridiánjába lép be, meleg természetű és csípős ízű.