A kelet-mediterrán térségből és Nyugat-Ázsiából származik. Már az ókorban is ismerték. Nagy Károly még azt is elrendelte, hogy birtokain kaportermesztést folytassanak, és bőségesen használta is azt. A gyökerét, a teljes növényt és a hajtását használják fel.
Halak, főtt húsok, tejes mártások és levesek, krémek és saláták ízesítésére használták. Uborka, káposzta és hagyma tartósításakor a páclébe tették.
Frissen, szárítva, vagy sóban, illetve ecetben eltéve használták. Pozitív hatással van az emésztési zavarokra és a puffadásra. Serkenti a gyomornedv-termelést, az anyatej-termelést, csillapítja a köhögést és segít álmatlanság esetén. A kapor magja C-vitamint, A-vitamint és kalciumot tartalmaz. A magok rágcsálása frissítette a leheletet.
A kapor meleg természetű, a friss és a szárított hajtása is csípős, oldja a pangást, támogatja a gyomor és a lép működését. A gyökere meleg természetű, csípős és keserű.

A gombák jellemzői és hatásai a hagyományos kínai orvoslás szerint

A gyógynövénykeverékek leírása, hatásaik a kínai orvoslás szerint és főbb felhasználási területeik

Étrend-ajánlások, beleértve az egyes élelmiszereket konkrét minták esetén

A gyógynövények jellemzői és hatásai a hagyományos kínai orvoslás szerint

Az élelmiszerek jellemzői és hatásuk az egyes szervekre

Gyógynövények és gombák felosztása az egyes betegségek szerint