A borsó és a bab után a világ egyik legjelentősebb hüvelyes növénye. Feltételezések szerint a nemesítése 7000 évvel ezelőtt történt a mai Törökország és Szíria területén. Elterjedt a Földközi-tenger térségétől a Közel-Keleten át Közép- és Nyugat-Ázsiáig, de megtalálható Etiópiában, Marokkóban és a Kanári-szigeteken is. A középkorban került Észak-Európába, ahol vidéki alapélelmiszerré vált. A 19. század végére teljesen feledésbe merült, és csak a közelmúltban kezdett visszatérni a cseh konyhába.
30% fehérjét, sok rostot és magas poliszacharid-tartalmat tartalmaz. Kiváló vas-, kalcium-, magnézium-, kálium- és számos B-vitamin-forrás. Segít az erek megerősítésében, csökkenti a vér koleszterinszintjét, szabályozza a vércukorszintet és megőrzi a bőr rugalmasságát. Serkenti a vizeletkiválasztást, méregtelenít, és hasmenés esetén is alkalmazható.
Édes ízű, hatással van a lépre, a gyomorra, a vesére és a húgyhólyagra. Semleges természetű.

A gombák jellemzői és hatásai a hagyományos kínai orvoslás szerint

A gyógynövénykeverékek leírása, hatásaik a kínai orvoslás szerint és főbb felhasználási területeik

Étrend-ajánlások, beleértve az egyes élelmiszereket konkrét minták esetén

A gyógynövények jellemzői és hatásai a hagyományos kínai orvoslás szerint

Az élelmiszerek jellemzői és hatásuk az egyes szervekre

Gyógynövények és gombák felosztása az egyes betegségek szerint