Enciklopédia
encyklopedie-bg.svg
encyklopedie.svg

A köszméte vagy pöszméte egy erdei és kerti cserje. A köszméte vad fajtái Európa, Ázsia és Amerika mérsékelt övi területeiről származnak. A köszméte nemesítése valamikor a 15. században kezdődött Angliában és Franciaországban. Innen terjedtek el a nemesített fajták egész Európában.

A köszméte gazdag szilíciumban, emellett tartalmaz C-, E- és B-vitaminokat, az ásványi anyagok közül pedig káliumot, foszfort, karotint, kalciumot, magnéziumot, vasat, cinket, mangánt, biotint, rezet, szilíciumot, rostokat, telítetlen zsírsavakat és sok pektint.

Erősíti az ereket, jót tesz a szívnek, támogatja a vérnyomáscsökkentést, javítja a zsíranyagcserét, támogatja a haj és a körmök növekedését, méregteleníti a veséket és a húgyutakat.

A köszméte leveleiből finom teát készíthet, amely támogatja az immunitást, és menstruáció előtt nyugtató hatású. Szárított levelekből készítjük (20 g levél ½ l vízhez, 10 percig áztatjuk, majd melegen fogyasztjuk)

Savanyú ízű és frissítő jellegű, lefelé irányít és támogatja a folyadékmegőrzést.